A Közösségi Vállalat!
Amikor egy gazdasági rendszer túlnövi önmagát
A kapitalizmus történelmi szerepét nehéz lenne elvitatni.
Óriási termelőkapacitást hozott létre, felgyorsította a technológiai fejlődést, ösztönözte az innovációt, és olyan mennyiségű árut és szolgáltatást tett elérhetővé, amely korábbi korokban elképzelhetetlen lett volna. Éppen a sikere azonban az, ami mára egyre több belső ellentmondását felszínre hozza.
A rendszer alapvető hajtóereje a tőke folyamatos növekedése. A vállalatnak versenyképesebbnek, hatékonyabbnak és jövedelmezőbbnek kell lennie. Ehhez csökkenti a költségeit, automatizálja a termelést, egyre nagyobb piacokat szerez meg, felvásárolja versenytársait, és ahol lehet, emberi munkát vált ki technológiával.
Vállalati szinten mindez teljesen racionális. Rendszerszinten azonban különös ellentmondáshoz vezethet.
A kapitalizmus saját fejlődése kezdi felszámolni azokat a feltételeket, amelyekre maga a kapitalizmus épült.
Ki fog vásárolni, ha egyre kevesebb ember munkájára van szükség?
A modern gazdaság egyik alapvető körforgása sokáig viszonylag egyszerű volt.
Az ember dolgozott. A munkájáért jövedelmet kapott. A jövedelméből vásárolt. A vásárlás keresletet teremtett. A kereslet újabb termelést és újabb munkahelyeket hozott létre.
Az automatizálás, a robotika és most már a mesterséges intelligencia azonban egyre több területen képes ugyanazt az értéket egyre kevesebb emberi munkával előállítani.
Ez technológiai értelemben óriási eredmény. Gazdasági és társadalmi értelemben viszont felvet egy alapvető kérdést:
ha a termeléshez egyre kevesebb ember munkájára van szükség, honnan lesz az embereknek jövedelmük ahhoz, hogy megvásárolják azt, amit a rendszer egyre hatékonyabban előállít?
A probléma az, ha a technológiai fejlődés eredménye egyre szűkebb tulajdonosi körben koncentrálódik, miközben a társadalom jelentős részének gazdasági szerepe és jövedelmi biztonsága csökken.
A tőke természetes koncentrációja
A verseny másik következménye a koncentráció.
A sikeres vállalat növekszik. Nagyobb piaci részesedést szerez. Hatékonyabban vásárol, olcsóbban termel, könnyebben finanszíroz fejlesztéseket. A kisebb szereplő egyre nehezebben tud vele versenyezni. Egy idő után a verseny paradox módon magát a versenyt kezdi felszámolni. Egyre kevesebb szereplő birtokol egyre nagyobb termelési, kereskedelmi, technológiai és pénzügyi kapacitást.
Ha pedig a tulajdon koncentrálódik, vele együtt koncentrálódik a gazdasági döntések lehetősége is. A kérdés tehát már nem pusztán az, hogy kié a profit. Hanem az is:
ki rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek az életünkhöz szükséges javakat előállítják?
A Gazdasági Irányváltás
A Gazdasági Irányváltás Program abból a felismerésből indul ki, hogy nem elegendő a jelenlegi gazdasági rendszer problémáit elemezni. Alternatív működési modelleket kell létrehozni. Nem egyetlen nagy ugrással.
A jelenlegi gazdaságon belül elkezdünk felépíteni egy más működési logikát követő gazdasági hálózatot. Ennek egyik legfontosabb szervezeti gondolata a közösségi vállalat.
Mi a közösségi vállalat?
A közösségi vállalat alapvető különbsége a céljában van. A hagyományos tőketársaság elsődleges feladata a tulajdonosi tőke gyarapítása.
A közösségi vállalat elsődleges feladata ezzel szemben: a közösség szükségleteinek minél jobb kielégítése és a közösség gazdasági biztonságának növelése.
Ehhez természetesen gazdaságosan kell működnie. Bevételt kell termelnie. Fejlesztenie kell. Tartalékot kell képeznie. És nyereséget is kell elérnie. A különbség az, hogy a nyereség nem végcél, hanem eszköz.
Eszköz a vállalat fennmaradásához, fejlesztéséhez és a közösségi vagyon gyarapításához.
Közösségi vagyon – nem gazdátlan vagyon
A közösségi tulajdon nem azt jelenti, hogy „minden mindenkié”, ezért végül senki sem felel érte. Éppen ellenkezőleg.
Olyan tulajdonosi és működési rendszert kell kialakítani, amelyben világos a felelősség, átlátható a gazdálkodás, és a létrehozott vagyon hosszú távon nem vonható ki egyszerűen a közösségből magánvagyonná. A közösségi vállalat vagyona ezért generációkon keresztül is szolgálhatja ugyanazt a közösséget.
Egy jól működő vállalat nem csupán az adott évben termel értéket. Földet, épületet, gépeket, infrastruktúrát, tudást, kapcsolatokat és működő gazdasági rendszereket halmoz fel.
Ez már közösségi vagyon.
Az ember nem költségtényező
A jelenlegi gazdasági szemlélet egyik furcsa következménye, hogy az emberi munka a vállalat könyvelésében elsősorban költség. Minél kevesebb munkabérből lehet ugyanazt előállítani, annál hatékonyabbnak tekintjük a vállalatot.
A közösségi vállalatban másképpen kell feltennünk a kérdést. Nem azt kérdezzük csupán:
mennyi értéket termelt ez az ember a vállalatnak?
Hanem azt is:
milyen értéket teremtett a közösség számára?
Van olyan munka, amelynek óriási társadalmi értéke van, miközben a piacon alig képes profitot termelni. Gyermekek nevelése. Idősek segítése. Közösségszervezés. Környezetvédelem. Tudásátadás. Helyi kulturális értékek megőrzése. Egy emberközpontú gazdaságnak ezeket az értékeket is látnia kell.
Ezt nevezzük társadalmi hasznosságnak.
A technológia felszabadíthat – vagy kiszoríthat
A robotizáció és a mesterséges intelligencia történelmi lehetőséget jelenthet. Ha egy gép el tudja végezni azt a munkát, amelyhez korábban tíz ember kellett, akkor elméletileg mindannyian gazdagabbak lettünk. Kevesebb emberi munkával tudjuk előállítani ugyanazt az értéket. De csak akkor lettünk valóban gazdagabbak, ha ennek előnyeiből a közösség is részesül.
Ha a technológia kizárólag munkahelyeket szüntet meg, és az általa létrehozott többletérték egy szűk tulajdonosi kör vagyonát növeli, akkor ugyanaz a technológia társadalmi bizonytalanságot teremthet. A közösségi vállalatban ezért a technológia célja nem az ember kiszorítása. Hanem az ember felszabadítása a szükségtelen munka alól.
Ez alapvető különbség.
Nem kell megvárnunk a régi rendszer végét
A Gazdasági Irányváltás talán legfontosabb gondolata éppen ez. Nem akarjuk megvárni, amíg a jelenlegi gazdasági rendszer problémái olyan mértékűvé válnak, hogy már csak kényszerből lehet változtatni.
Az új működési formákat a régi rendszer mellett kell elkezdenünk felépíteni.
Kicsiben. Valódi emberekkel. Valódi termékekkel. Valódi gazdasági kapcsolatokkal.
És itt kapcsolódnak össze azok a kezdeményezések, amelyeken ma dolgozunk.
A KELL – Közvetlen Ellátási Lánc a termelő és a fogyasztó közötti közvetlenebb gazdasági kapcsolatot építi.
Az ÉSZ Pontok ennek helyi csomópontjai lehetnek.
Az Ami Magyar a magyar vállalkozások, szolgáltatók és vásárlók kapcsolatát erősíti.
A Szerveződünk pedig azt az emberi és közösségi hálózatot építi, amely nélkül a gazdasági együttműködés hosszú távon nehezen válhat valódi közösségi rendszerré.
Ezek még nem a közösségi vállalat kész modelljei.
Ezek a Gazdasági Irányváltás első gyakorlati építőelemei.
A következő lépés: összekapcsolni, ami már létezik
Magyarországon ma is vannak gazdák, kisvállalkozások, szakemberek, üzletek, közösségek és vásárlók. A tudás megvan. A munkaerő megvan. A termelőkapacitás jelentős része megvan. A vásárlói igény is megvan.
Ami hiányzik, az sok esetben a közöttük lévő kapcsolat és az együttműködés rendszere. Ezért a Gazdasági Irányváltás első szakasza a meglévő értékek összekapcsolása.
Ha ezekből a kapcsolatokból működő hálózat alakul ki, akkor lehet továbblépni közös beszerzés, közös logisztika, közös infrastruktúra, közösségi vállalkozások, közösségi tulajdon és később akár új elszámolási megoldások felé.
Nem a kapitalizmus ellen – hanem azon túl
Egy gazdasági rendszer nem attól tűnik el, hogy valaki legyőzi. Akkor válik meghaladottá, amikor megjelenik egy olyan működési forma, amely az új körülmények között jobban képes szolgálni az emberek szükségleteit.
A kapitalizmus hatalmas termelőerőt hozott létre. A technológiai fejlődés pedig most olyan lehetőséget teremt, amelyben egyre kevesebb emberi munkával egyre több értéket tudunk előállítani. A következő kérdés már nem elsősorban technológiai. Hanem társadalmi:
Kié lesz ez a termelőkapacitás, ki rendelkezik az általa létrehozott értékkel, és mire használjuk?
A közösségi vállalat erre keres egy lehetséges választ, egy új gazdasági irány egyik alapjaként.
Gazdasági Irányváltás A profit eszköz, nem cél.
A technológia az embert szolgálja.
A megtermelt értékből a közösség is részesedik.
A gazdasági együttműködés közösségi biztonságot teremt.
És amit közösen felépítünk, annak értéke a következő nemzedékek számára is megmaradhat.